Thursday, 23 February 2012

Publikációk

E-mail Nyomtatás PDF

DR. BOROS EMIL PUBLIKÁCIÓS LISTÁJA


I. Impakt faktoros és nemzetközi szakcikkek

  1. Bankovics, A., Boros, E., Németh, Á., Biró, Cs., Bankovics, A. (2005): Reasons of the population increase of Great Bustard (Otis tarda) in the Kiskunság (Hungary). Aquila 112: 163–168.
  2. Boros, E., Andrikovics, S., Kiss, B., Forró, L. (2006): Feeding ecology of migrating waders (Charadrii) at sodic-alkaline pans in the Carpathian Basin. Bird Study 53: 86–91. IF: 0,988
  3. Boros, E., Bánfi, Sz., Forró, L. (2006): Anostracans and microcrustaceans as potential food sources of waterbirds on sodic pans of the Hungarian plain. Hydrobiologia 567: 341–349. IF: 1,049
  4. Boros, E., Széll, A., Kurpé I., Németh, Á. (2005): Spatial differences and periodical changes in breeding biology parameters in Hungarian Great Bustard (Otis tarda) populations. Aquila 112: 203–210.
  5. Boros, E., Nagy, T., Pigniczki, Cs., Kotymán, L., V. Balogh, K., & Vörös, L. (2008): The effect of aquatic birds on the nutrient load and water quality of soda pans in Hungary. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 54:
    (Suppl. 1) 207–224. IF: 0,522
    Letölthető PDF fájl: Kattintson ide
    Bővebb információ: www.szikesviz.hu
  6. Boros, E., Forró, L., Gere, G., Kiss, O., Vörös, L., & †Andrikovics, S. (2008): The role of aquatic birds in the regulation of trophic relationships of continental soda pans in Hungary. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 54: (Suppl. 1) 189–206. IF: 0,522
    Letölthető PDF fájl: Kattintson ide
    Bővebb információ: www.szikesviz.hu
  7. Forró, L., Boros, E. (1997): Microcrustacean zooplankton as potential food of Recurvirostra avosetta in sodic waters of the Hungarian Plain. Wetlands International Publication 43: 239–250.
  8. Vörös, L., Somogyi, B., & Boros, E. (2008): Birds cause net heterotrophy in shallow lakes. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 54: (Suppl. 1) 23–34. IF: 0,522
    Letölthető PDF fájl: Kattintson ide
    Bővebb információ: www.szikesviz.hu

 

II. Magyar nyelvű szakcikkek

  1. Boros E. (1986): Harkálycsalogató. Madártani Tájékoztató (1986. január–március): 86.
  2. Boros E. (1992): A limikolakutatás lehetőségei a jövőben. Partimadár (1992/2): 6–7.
  3. Boros E. (1992): Újabb lilebíbic (Chettusia gregaria Pall. 1771.) előfordulása Magyarországon. Partimadár (1992/2): 8–9.
  4. Boros E. (1993): A gulipán Recurvirostra avosetta ökológiai helyzete Magyarországon 1992-ben. Partimadár (1993/3): 27–33.
  5. Boros E. (1993): Fészkelő partimadaraink élőhelyválasztásának vizsgálata. Partimadár (1993/2): 4–8.
  6. Boros E. (1994): Vonuló és fészkelő partimadár populációk ökológiai értékelése a kiskunsági szikes tavakon 1994-ben. Partimadár 4 (2): 4–19.
  7. Boros E. (1995): Madártani teendők a Kiskunságban. Füzike (1995/11): 3–13.
  8. Boros E. (1996): Felhívás! Az ezüstsirály Larus argentatus és a sárgalábú sirály Larus cachinnans színes jelölései Európában. Partimadár 5 (1): 80-81.
  9. Boros E. (1996): Koegzisztens fészkelő partimadarak monitoringjának eredményei Magyarországon 1992–1995 között. Partimadár 5: 1–9.
  10. Boros E. (1997): A Böddi-szék – egy kevéssé ismert alföldi szikes tó jellemzése a Bonaparte-partfutó (Calidris fuscicollis) első hazai előfordulása kapcsán. Túzok 2 (3): 102–105.
  11. Boros E. (1998): A Bonaparte-partfutó (Calidris fuscicollis) első észlelése Magyarországon. Aquila 103–104: 126–129.
  12. Boros E. (1998): Küszvágó csér (Sterna hirundo) fészkelőhelyek kialakítása a Kiskunsági Nemzeti Parkban. Partimadár 6–7: 1–8.
  13. Boros E. (1998): Partimadár költőhabitatok térbeli makromintázatának vizsgálata két szikes tavon. Ornis Hungarica 8 Suppl. 1: 59–68.
  14. Boros E. (1999): A magyarországi szikes tavak és vizek ökológiai értékelése. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 13–80.
  15. Boros E. (2001): Vonuló partimadarak (charadriiformes) speciális táplálékkínálata szikes vizekben. Hidrológiai Közlöny 81 (5–6): 332–333.
  16. Boros E. (2002): Partimadarak (Charadrii) potenciális táplálékkínálata és az élőhelykezelés összefüggései kiskunsági szikes gyepterületeken. Aquila 107–108: 15–35.
  17. Boros E. (2003): Vízimadár populációváltozások és környezeti okai a Kiskunsági Nemzeti Park szikes tavain és mocsarain (KNP II. sz. területének térségében). Természetvédelmi Közlemények 10: 289–312.
  18. Boros E. (2010): A havasi lile (Charadrius morinellinus) helyzete a Duna–Tisza közén. Aquila. 116–117: 129–130.
  19. Boros E., Biró Cs. (1999): A Duna–Tisza-közi szikes tavak ökológiai állapotváltozásai a XVIII–XX. századok időszakában. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 81–105.
  20. Boros E., Csépány Z. (1985): Adatok a tömörkényi Csaj-tóról az őszi limikola vonuláshoz. Madártani Tájékoztató (1985. július–december): 44–45.
  21. Boros E., Csépány Z., Nagy Z., Szigeti B., Schmidt A. (1987): Ritkább fajok adatai 1985. VI–XII. időközéből. Madártani Tájékoztató (1987. július–december): 47–50.
  22. Boros E., Forró L. (1999): A gulipán (Recurvirostra avosetta) potenciális táplálékbázisának vizsgálata és a planktonikus kisrákok jelentősége az alföldi szikes vizekben. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 107–121.
  23. Boros E., Mocskonyi Zs. (1993): A goda Limosa limosa és a gulipán Recurvirostra avosetta táplálkozásökológiai vizsgálata. Partimadár (1993/1): 2–6.
  24. Boros E., Molnár, L. (1995): Az 1993. évi IWRB vízimadárszinkron eredményeinek feldolgozása. ÁSZ Híradó 2: 13–38.
  25. Boros E., Molnár A., Olajos P., Takács A., Jakab G., Dévai Gy. (2006): Nyílt vízfelszínű szikes élőhelyek elterjedése, térinformatikai adatbázisa és természetvédelmi helyzete a pannon biogeográfiai régióban. Hidrológiai Közlöny 86 (6): 146–147.
  26. Boros E., Németh T., Schimdt A. (1984): Fülespacsirta (Eremophila alpestris) megfigyelések. Madártani Tájékoztató (1984. április–június): 101.
  27. Boros E., Pigniczki Cs. (2001): Feltöltődött szikes tavak rekonstrukciója és a szikes mocsári vegetáció kezelése a kiskunsági szikes tavaknál. Túzok 6 (1): 8–14.
  28. Boros E., Schmidt A. (1987): Faunisztikai adatok a fülöpszállási, és a szabadszállási szikes tavak környékéről 1985–86-ból. Madártani Tájékoztató (1987/3–4): 35–40.
  29. Boros E., Szimuly Gy. (1993): A gulipán Recurvirostra avosetta költőpopulációjának ökológiai helyzete Magyarországon 1993-ban. Partimadár (1993/3): 33–39.
  30. Boros E., Tóth L. (1995): Tájékoztató az 1994. évi gólyafelmérésről. ÁSZ Híradó 2: 47–48.
  31. Boros E., Tóth L. [szerk.] (1995): ÁSZ Híradó 2. 50 pp. (A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Állományfelmérő Szakosztály lapja)
  32. Boros E., Vörös, L. (2010): A magyarországi szikes tavak ionösszetétele. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 22: 37–51.+195.
  33. Borsodi A., Reskóné Nagy M., Gedeon G., Vladár P., Boros E., Márialigeti K. (2003): Szikes tavak baktériumközösségeinek szénforrás értékesítési vizsgálata BIOLOG rendszerrel. Hidrológiai Közlöny 83 (1–12): 25–28.
  34. Horváth, Zs., Boros E. (2010): A magyar asztatikus szikes tavak nyár eleji kisrákegyütteseinek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai felmérése és mennyiségi vizsgálata. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 22: 153–171.+205.
  35. Nagy Z., Boros E., Szigeti B. (1986): Kenti csér (Sterna sandvicensis) előfordulások Magyarországon. Madártani Tájékoztató (1986. október–december): 19–20.
  36. Schmidt A., Fehér G., Boros E., Vörös L. (2007): A Szelidi-tó szalinitásának és fitoplanktonjának változásai. Hidrológiai Közlöny 87 (6): 112-114.
  37. Somay L., Batáry, P., Boros E. (2009): A tájhasználat hatása homoki gyepek madárközösségeire. Természetvédelmi Közlemények 15: 204-215.
    Letölthető PDF fájl: Kattintson ide
  38. Szabó G., Borsodi A., Vladár P., Cech G., Tóth E., Boros E., Márialigeti K. (2004): A Kiskunsági Nemzeti Park szikes tavainak bakteriológiai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 84 (5–6): 147–150.
  39. Vörös, L., Boros E. (2010): Nodularia willei Gardn. tömegprodukció: a planktonikus és bentonikus elsődleges termelés peremfeltételei egy kiskunsági szikes tóban (Kelemen-szék). Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 22: 139–152.+204.
  40. Vörös L., Boros E., Schmidt A., V. Balogh K., Németh B., Somogyi B., Mózes, A. (2006): A fitoplankton fizikai és kémiai környezete fehér vizű szikes tavainkban. Hidrológiai Közlöny 86 (6): 139–141.
  41. Vörös L., V. Balogh K., Boros E. (2005): Pikoplankton dominancia szikes tavakban. Hidrológiai Közlöny 85 (6): 166–168.

 

III. Könyvfejezet

  1. Belik, V. P., Boros, E., Tomkovich, P. S. (1997): Collared Pratincole Glareola pratincola. In: Hagemeijer, E. J. M., Blair, M. J. (eds.): The EBCC Atlas of European Breeding Birds: Their Distribution and Abundance. T. & A. D. Poyser, London, 254.
  2. Boros E. (1998): Gulipán Recurvirostra avosetta, Gólyatöcs Himantopus himantopus, Piroslábú cankó Tringa totanus In: Haraszthy L. (szerk): Magyarország Madarai. Mezőgazda Kiadó, 1998, 124-125; 162.
  3. Boros E. (2007): A Felső-kiskunsági szikes puszták; A Felső-kiskunsági szikes tavak. In: Tardy J. (szerk.): A magyarországi vadvizek világa (Hazánk ramsari területei). Alexandra Kiadó, Pécs. 142-161.
  4. Boros E. (2009): Gólyatöcs.; Ugartyúk. In.: Magyar Madárvonulási Atlasz. Kossuth Természettár. Kossuth Kiadó, Budapest. 272; 276p.
  5. Boros E., Lengyel Sz. (2009): Gulipán. In.: Magyar Madárvonulási Atlasz. Kossuth Természettár. Kossuth Kiadó, Budapest. 273–275p.
  6. Boros E., Máté A. (2003): A Dunavölgyi-sík. In: Ángyán J., Tardy J., Vajnáné Madarassy A. (szerk.): Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai. Környezet és tájgazdálkodás 1. Mezőgazda Kiadó, 2004, 208–210.
  7. Szabó K., Bozsó M., Boros E., Pénzes Zs. (2007): A túzok hazai populációinak genetikai változatossága. in.: A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása. Magyar Természettudományi Múzeum Budapest 2007. ISBN 978-963-7093-99-9: 297–302.

 

IV. Dolgozatok, kutatási jelentések

  1. Boros E. (1992): A telelő vízivadállomány és az időjárási, valamint táplálkozásökológiai tényezők közös vizsgálata a Dunakanyarban. GATE Állattani és Ökológiai Tanszék, Gödöllő, 49 pp. (különdíjas TDK-dolgozat)
  2. Boros E. (1992): Veszélyeztetett szikespusztai fészkelő partimadárfajok élőhelyigényének vizsgálata, természetvédelmi javaslatok kidolgozása céljából. Kutatási jelentés a KTM Élővilág-védelmi Főosztálya részére. 26 pp. (kézirat)
  3. Boros E. (1993): A gulipán (Recurvirostra avosetta) élőhelyválasztásának táplálkozásökológiai vizsgálata. Kutatási jelentés a KTM Élővilág-védelmi Főosztálya részére. 11 pp. (kézirat)
  4. Boros E. (1995): Veszélyeztetett fészkelő partimadárfajok élőhelyválasztásának vizsgálata. Kutatási jelentés a KTM Élővilág-védelmi Főosztálya részére. 19 pp. (kézirat)
  5. Boros E. (1996): Az apajpusztai természetvédelmi árasztás madártani és limnológiai állapotfelmérése. Kutatási jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság részére. 26 pp. (kézirat)
  6. Boros E. (1996): Partimadarak (Charadriiformes) potenciális táplálékkínálatának vizsgálata mesterséges agrárkörnyezetben két szikes élőhelyen. PATE Mezőgazdaság-tudományi Kar, Állattani Tanszék, Mosonmagyaróvár, 57 pp. (diplomadolgozat)
  7. Boros E. [szerk.] (1998): A Kiskunsági Szikes Tavak (KNP II. számú területének) komplex állapotfelmérése – Alföld Program. Kutatási jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság részére. 140 pp. (kézirat);
  8. Boros E. (2007): Vízimadarak és fontosabb háttérváltozók szerepe fehér szikes vizek trofikus kapcsolataiban. Doktori (Ph.D.) értekezés: Debreceni Egyetem Természettudományi Kar. 119pp.
  9. Vörös L., Boros E. (2003): A Szelidi-tó hidrobiológiai állapotának természetvédelmi szempontú értékelése különös tekintettel a Kékesi-rét vizes élőhely kezelésének lehetőségére. Kutatási jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság részére. 45 pp. (kézirat)

 

V. Előadások

  1. Bankovics, A., Boros, E., Németh, Á., Biró, Cs., Bankovics, A. (2005): Reasons of the population increase of Great Bustard (Otis tarda) in the Kiskunság (Hungary). Memorandum of Understanding on the Great Bustard Scientific Symposium and First Meeting of Signatories: Illmitz, Austria, 14–18 September, 2004.
  2. Boros E. (1995): Esettanulmány a partimadár költőhabitatok térbeli mintázatának monitoringjára. MME IV. Tudományos Ülése: Nyíregyháza, 1995. október 20–22.
  3. Boros E. (2000): Vonuló partimadarak (Charadriiformes) speciális táplálékkínálata szikes vizekben. XLII. Hidrobiológus Napok – „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” című konferencia: Tihany, 2000. október 4–6.
  4. Boros E. (2005): Szikes tavak természetvédelmi kezelése és rehabilitációs lehetőségei. Nimfea Természetvédelmi Egyesület – „Élőhelyvédelmi, természetvédelmi beavatkozások Magyarországon” című s    zeminárium: Túrkeve, 2005. április 15–16.
  5. Boros E., Szimuly Gy. (1995): Esettanulmány a piroslábú cankó Tringa totanus vonulásdinamikai vizsgálatára a magyarországi előfordulási adatok alapján. (Migration dynamics of the Redshank in Hungary: a case study on occurrence data). MME IV. Tudományos Ülése: Nyíregyháza, 1995. október 20–22.
  6. Boros, E. (2003): Macro- and micro-crustaceans as potential food of waterbirds in saline pans of the Hungarian Plain. 4th Conference Aquatic Birds Working Group of SIL, Limnology and Waterbirds: Sackville, New Brunswick, Canada, 3–7 August, 2003.
  7. Boros, E. (2003): Waders population phenology and ecology at the sodic lakes of “Kiskunság” (Hungary). Wader Study Group Annual Conference: Keszthely, 17–19 October, 1998.
  8. Boros, E. (2008): Ecological importance of continental salt-affected wetlands and lakes in Central-Eastern Europe – a preliminary overview. The XVII International Symposium „Deltas and Wetlands” 2008. 18–20 September 2008, Tulcea, Romania.
  9. Boros, E., Andrikovics, S., Forró, L., Gere, G., Vörös, L. (2006): The role of aquatic birds in the regulation of material cycle of the continental sodic waters. 5th SIL International Congress of Limnology and Waterbirds: Eger, Hungary, 26–30 August, 2006.
  10. Boros, E., Biró, Cs. & Vályi, K. (2007): A GIS aided spatial analysis of the geographical distribution of wetlands in the 18–20th centuries in the Great Hungarian Plain. A Kárpát-medence állattani értékei, faunájának gócterületei és genezise: "Symposium on Conservation and Genesis of the Fauna of the Carpathian Basin" Kecskemét, Hungary. 29 November - 1 December, 2007.
  11. Boros E., Molnár A., Olajos P., Takács A., Jakab G., Dévai Gy. (2005): Nyílt vízfelszínű szikes élőhelyek elterjedése, térinformatikai adatbázisa és természetvédelmi helyzete a pannon biogeográfiai régióban. XLVII. Hidrobiológus Napok – „Vizeink élővilágát érintő környezeti változások” című konferencia: Tihany, 2005. október 5–7.
  12. Boros, E., Széll, A., Kurpé I., Németh, Á. (2005): Spatial differences and periodical changes in breeding biology parameters in Hungarian Great Bustard (Otis tarda) populations. Memorandum of Understanding on the Great Bustard Scientific Symposium and First Meeting of Signatories: Illmitz, Austria, 14–18 September, 2004.
  13. Borsodi A., Reskóné Nagy M., Gedeon G., Vladár P., Boros E., Márialigeti K. (2002): Szikes tavak baktériumközösségeinek szénforrás értékesítési vizsgálata BIOLOG rendszerrel. XLIV. Hidrobiológus Napok – „Ritkán vizsgált és különleges vizek” című konferencia: Tihany, 2002. október 2–4.
  14. Forró, L. és Boros, E. (1997): Microcrustacean zooplankton as potential food of Recurvirostra avosetta in sodic waters of the Hungarian Plain. Symposium on Lymnology and Waterfowl, “Monitoring, Modelling and Management” Sarród-Sopron (Hungary): 21–23 November, 1994. Societas Internationalis Limnologiae, Working Group on Aquatic Birds.
  15. Horváth, Zs., Boros, E. (2010): Species composition, dominance and diversity of the summer zooplankton (Cladocera, Copepoda) in the astatic soda pans of Hungary. Poszter, 4. EPCN (European Pond Conservation Network) Conference, Berlin (Erkner), Németország, 2010. június 1-4.
  16. Schmidt A., Fehér G., Boros E., Vörös L. (2006): A Szelidi-tó szalinitásának és fitoplanktonjának változásai. XLVIII. Hidrobiológus Napok – „Európai elvárások és a hazai hidrobiológia” című konferencia: Tihany, 2006. október 4–6.
  17. Szabó G., Borsodi A., Vladár P., Cech G., Tóth E., Boros E., Márialigeti K. (2003): A Kiskunsági Nemzeti Park szikes tavainak bakteriológiai vizsgálata. XLV. Hidrobiológus Napok – „Vizeink hosszú idejű változásai” című konferencia: Tihany, 2003. október 1–3.
  18. Vörös L., Boros E., Schmidt A., V. Balogh K., Németh B., Somogyi B., Mózes, A. (2005): A fitoplankton fizikai és kémiai környezete fehér vizű szikes tavainkban. XLVII. Hidrobiológus Napok – „Vizeink élővilágát érintő környezeti változások” című konferencia: Tihany, 2005. október 5–7.
  19. Vörös L., V. Balogh K., Boros E. (2004): Pikoplankton dominancia szikes tavakban. XLVI. Hidrobiológus Napok – „Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára. Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai” című konferencia: Tihany, 2004. október 6–8.
  20. Vörös, L., Somogyi, B., Boros, E. (2006): Birds cause net heterotrophy in shallow waters. 5th SIL International Congress of Limnology and Waterbirds: Eger, Hungary, 26–30 August, 2006.

 

VI. Egyéb

  1. Boros E. (2002): Szikes tavak. Környezetvédelmi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 28 pp. (Nemzeti Ökológiai Hálózat 4., magyar és angol nyelven külön kötetben)

 

Budapest, 2010.

 

Dr. Boros Emil
környezettudományok Ph.D.
természetvédelmi szakértő